A kékzöld algák
1524-ben egy misszionárius feljegyzései alapján a Mexikóban élő indiánok a vízből gyűjtöttek élelmiszert. Ezek bizony nem halak, hanem növények voltak, méghozzá algák. Az indiánok nagy mennyiségben és előszeretettel fogyasztották a vitamindús táplálékot, mint afféle természetes étrendkiegészítőt.
A konyhaművészetben is megjelentek az algák, ott főként nagyobb méretűek, amik elengedhetetlen hozzávalóivá váltak a szusi tekercseknek. Az ázsiai népek régóta fogyasztják az algákat. Náluk ez egyfajta csemege, snack, amit besózva is szívesen rágcsálnak.
Az étrendkiegészítőként főként a mikro algák terjedtek el. A kék és zöldalga fogyasztása valószínűleg szintén több évszázados múltra tekint vissza. Egy 20. századi beszámoló értesít arról, hogy a Szahara déli részén, a kisebb-nagyobb, lúgos vizű tavak felszínén egy zöld hártyaszerű réteg található, amit a helyiek dihének hívnak. A dihét, későbbi nevén spirulinát az emberek lepényként és szószként fogyasztottak. Hogy ezek a népek és ugyanígy az indiánok és a víz közelében élő ázsiaiak tudták-e hogy milyen értékes összetevőket tartalmaz csemegéjük? Valószínűleg igen. Magukon is érezhették jótékony hatásukat, amit később vizsgálatok sokasága bizonyított be.
A Spirulina elnevezést onnan kapta, hogy a soksejtű fonal teljes hosszában spirálszerűen feltekeredik, és rendszerint 5-7 csavarulatból áll. Nagyjából egyenlő távolságokra elhelyezkedő keresztfalak osztják sejtekre. A Föld legősibb élőlényei közé tartozik, már 3,6 milliárd évvel ezelőtt is létezhetett. A meleg, lúgos kémhatású tavak planktonját alkotta, és oxigéntermelése révén részt vett a Föld légkörének kialakításában.
Register to read more...