Az emberiség civilizációs és technikai fejlődése az elmúlt ezer évben elképesztő fejlődést mutat. Csak az utóbbi 20 évben olyan technikai újdonságok jelentek meg, amikről a 90-es évek embere még álmodni sem mert. A fejlődésünk azonban több területen súlyos károkat okozott és olyan betegségek és egészségügyi problémák ütötték fel a fejüket, amiktől 100 éve még nem kellett tartania az embernek. Igaz ismert volt már akkor is például a rákos megbetegedés, de semmiképp nem számított népbetegségnek. Ma több divathullám van. A laza- „mindent szabad”- hedonista életmód során tömegével kerülnek az emberi szervezetbe a méreganyagok.

Azonban a bio és reform táplálkozás felelős életvitele mellett is szinte lehetetlen, hogy ne vigyünk különféle mérgeket a szervezetbe. Mondhatnánk, hogy arra vannak a méregtelenítő szervek, hogy ezekkel megbirkózzanak, de sajnos modern életünk ilyen szintű negatív hatásaira és anyagaira nincs felkészülve az emberi szervezet. A természet rendkívüli ajándéka, hogy ha felmerül egy probléma, arra mondhatni minden esetben szolgál megoldással. Ebben az esetben feltétlen érdemes figyelmet fordítanunk egy gömbalakú kis egysejtű növényre, akit chlorellának hívnak.

Ez a növény rendkívül gazdag fehérjében, vitaminokban és enzimekben, valamint más mikroelemekben (ásványi anyagokban), növényi rostban, klorofillban és például karotinoidokban is. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy az összes növény közül a chlorella tartalmazza a legtöbb klorofillt, illetve jelentős arányban tartalmaz B-, C- és E-vitaminokat, foszfort, káliumot, magnéziumot, kalciumot, valamint nyomelemeket: vas, mangán, cink, réz, kobalt. Miért fontos a magas klorofill tartalom? Azért, mert ez a leghatékonyabb tisztító és méregtelenítő anyag a szervezetünk számára. A chlorella fő küldetése az emberi szervezetben, annak rendkívül hatékony méregtelenítése. Ezen belül is a nehézfémektől szabadít meg minket kúraszerű használattal.

A csírafogyasztás kedvező hatásai egészen rendkívüliek. Ezt orvosi kutatások egész sora igazolja. Cikkünkben most megnézünk néhányat!

Vegyük szemügyre először is a csírák vitamintartalmát, mely igen kiemelkedő minden növényi táplálék között. Dr. Burkholder, a Yale Egyetem kutatója gabonák és hüvelyesek B-komplex vitamintartalmát vizsgálta a csírázás során.

Ennek során megállapította, hogy a búza B2-vitamin-tartalma néhány nap alatt 400%-kal, B1-vitamin-tartalma 29%-kal nőtt. A zab B2-vitamin-tartalma a csírázás alatt 1450%-kal nőtt.

A B-vitaminoknak jelentős szerepe van az idegrendszer és a lelki működés, valamint az emésztőrendszer megfelelő működésében. Hasonló drámai növekedés tapasztalható az A-vitamin előanyagát adó karotin esetében is, melynek mennyisége a csíráztatás során a búza esetében megduplázódott, a Bansey szójabab esetében pedig 72 óra alatt 3,4-szeresére nőtt.

Az A-vitaminnak fontos szerepe van a látás, a haj, a bőr és a fogíny egészségében. Dr. C. W. Bailey, a Minnesota Egyetem kutató munkatársa az immunitás szempontjából rendkívül fontos C-vitamin mennyiségét figyelte, és a csírázás kezdeti szakaszában 600%-os növekedést tapasztalt. A kapott értékek nem csak növekedésüket tekintve, hanem abszolút értékben is kimagaslóak. Joggal összegzi tehát Dr. Burkholder tapasztalatait a következőképpen:

„Ha a csíráztatott magok tápértékét vitamintartalmuk és a készen elérhető aminosavtartalmuk alapján kellene megítélni, rájönnénk, hogy annak, hogy a keleti népek étrendjében naponta szerepelnek a csírák, azok bőséges tápanyagtartalma az alapja, és a nyugati étrendben is széles körben kellene alkalmazni őket."